Táv: 31,1km
Szintemelkedés: 895m
Nehezen indul ez az év is a teljesítménytúra szezon szempontjából. Nincs meg a szokásos év elejétől induló fokozatosan egyre hosszabb távokat jelentő edzés, felkészülés a tavasszal induló 100km+ távokra. Ilyen helyzetben ha nem akarjuk a megszerzett kondíciónkat leépíteni valamit ki kell találni. Vannak egyéni túraként teljesíthető TT-k is, de számomra ezek nagy része nem jelent alternatívát a nagyon rövid távok miatt. Másrészt a Blogom miatt nem merészkedek a bizonytalan oldalra, mert szerintem a kiírások nem felelnek meg a rendezvény szervezési tilalomnak. Inkább maradok szabályos oldalon.
Azt hiszem hozzám hasonlóan sokan kerestek valamilyen lehetőséget az otthonuk közelében. Nagykovácsi lakójaként a Szénás Kör jelentette számomra a legjobb megoldást. December eleje óta heti két alkalommal teljesítettem a kört, a táv és a szint is tökéletes edzésként. Tavaly már versenyengedélyes sportoló lettem így az esti beérkezés és közterületen tartózkodás is engedélyezett számomra.
Már van egy beszámolóm a körről, ha valaki nem olvasta érdemes elolvasni, mert most nem útvonalleírás jellegű beszámolót írtam, sokkal inkább a mostani -10 fok alatti hőmérséklet, a szikrázó napsütés és a felhőmentes tökéletes panoráma bemutatása volt a lényeg.
Az indulást és a teljesítést úgy terveztem, hogy világosban járjam végig az útvonalat.
Solymár után a Szarka Vár felé a Kevélyek is csodálatos hátteret szolgáltattak. Komolyabb hidegben gyenge szeles időben indultam el.
A Paprikás-patakot elérve máris nekiálltam a fényképezésnek. Befagyott a patak.
A völgyben továbbhaladva természetesen lemásztam a vízeséshez is. Az elmúlt években ritkán sikerült a maihoz hasonló látványban gyönyörködnöm.
A völgyből kiérve átsétáltam Budaligetre majd a Remete-hegy oldalába felmászva megérkeztem a kristályerdőbe. A fákon néhány centis jégréteg ezüstösen csillogott a napfényben.
A gyenge szél mozgatta az ágakat millió csengettyű adott zenei hátteret a látványnak.
A fák, bokrok ágai a rájuk rakódott jég alatt meghajoltak, beboltozták a turistautakat, alagutak alakultak ki.
A szurdok szélére érve kellemesen melegített a nap, az egyik legnehezebb szakasz sziklái szárazak voltak, biztonságosan lejutottam a völgybe.
Remeteszőlős után a piros kereszt jelzés felvezetett a Vörös-pocsolyás hátra, ismét kristályerdőben sétáltam. A háton hódarás úton időnként tükörjégen indultam el a vaddisznó fürdető felé.
Az első komolyabb nagyobb odafigyelést igénylő szakasz a piros háromszögön várt rám, itt már voltak kidőlt fák is, sűrűn kellett bujkálnom az ágak között.
Hamarosan megérkeztem a Sisakvirág Tanösvényhez. Egy rövid jeges de jól járható szakaszon értem fel a Nagy-Kopasz tetejére a Csergezán Pál kilátóhoz. Ez a különleges panoráma megérte, a tiszta felhő és a páramentes idő miatt több száz kilométeres látótávolság fogadott.
Nehezen eresztett a látvány, de fél óra után rávettem magam, hogy elinduljak a következő hegyek felé. Kicsit technikás terepen értem le Nagykovácsi szélére, majd a Fehér-úton elindultam a Kutya-hegy felé. A forgókapu után száraz úton értem fel a csúcs közelébe, kezdett lemenni a nap, narancssárga háttérrel kiemelve a panorámát.
Itt is eltöltöttem egy kis időt, de továbbmentem a Nagy-Szénás felé. A csúcs közelébe érve megint különleges táj fogadott.
Felmásztam a kereszthez és találkoztam túratárssal is, nem csak én gondoltam, hogy érdemes ma felkeresni a csúcsot.
Körbefényképeztem a látványt és elindultam lefelé.
A padnál még egy utolsó képet készítettem, sikeres volt a tervem, az út nagy részét világosban tettem meg végül a naplemente jutalma is az enyém lehetett.
Az utolsó hegyről levezető szakaszt már sötétben tettem meg Solymárra a Művelődési Házhoz.
Nagy kár lett volna ha ezt kihagyom.
Összefoglalás:
Igazán különleges a téli erdő, mindenképpen érdemes a mostani időjáráshoz hasonló körülmények mellett felkeresni, mert maradandó élményt jelent.
De! A legfontosabb, hogy egyedül csak akkor menjetek ha kellő alázattal rendelkeztek a természettel szemben. Alapvető, hogy csak akkor induljatok el, ha megfelelő felszerelésekkel, tapasztalattal rendelkeztek. Hozzám hasonlóan teljesen egyedül csak akkor ha már van tapasztalatotok ilyen terepen. Nem most kell megszerezni mert nem attól kell félni, hogy valami ránk dől, hanem attól, hogy a felszerelés és az ismeretlen körülmények miatt összetöritek magatokat a jeges szakaszokon.
Ha lehet többen menjetek, tartalék ruhával, meleg itallal, legyen nálatok izolációs fólia és gondoljatok arra, hogy a szuper okos telefonjaink is villám gyorsan lemerülnek. Az sem árt ha valaki tud arról merre mentek majd.
Sikeres és élményekben gazdag óvatos erdőjárást kívánok mindenkinek!
Dikran
