Folyamatosan átköltöztetem a Blogomat az új oldalamra a melyet innen is elérhettek.

Alapvetően a túrabakancsokat kedvelem. Szeretem a bőr és a szintetikus típusúakat is, számtalan Meindl, Hanwag, Keen és kevésbé márkás bakancsot gyűjtöttem össze az évek során. Körülbelül nyolc tíz lábbelit használok egyszerre a túráimhoz.

Az idei évben azonban úgy döntöttem kipróbálom a 100km-es teljesítménytúráimon a sokak által kedvelt Hoka One cipőket is, főleg mert az ütéscsillapító hatására sokan esküsznek. Egy hosszú távú túrán egyáltalán nem mindegy milyen súlyt képvisel a lábbeli ahogy az sem, hogy milyen hatékonysággal nyeli el a több százezer lépés ütéseit.

Cipőket mindig online rendelek, mert a boltban töltött rövid idő nekem nem elég arra, hogy kiderüljön megfelelő-e méret avagy sem. Online rendelés esetén bőven van időm arra, hogy kipróbáljam otthonunkban, mert ilyenkor fél napot ebben sétálgatok. Ha valamit nem gondolok jónak akkor minden következmény nélkül visszaküldhetem.

Az első amit megrendeltem a Hoka Speedgoat Mid 2 GTX verzió volt.

A cipő félmagas szárú Goretex membránnal ellátott, a talp típusa Vibram Megagrip, hagyományos fűzővel, egyszerű talpbetéttel. Kibontva és kézbe véve a cipő valóban nagyon könnyű volt. A talp mintázata finom bordázattal ellátott, tapasztalatból tudom, hogy nagyon jól kapaszkodik a sáros puha talajon.

Hátránya, hogy az átlagostól gyorsabban kopik. Az orrán, kétoldalt és a sarokrészen extra réteget is elhelyeztek a felsőrész védelme érdekében. Kifejezetten tetszett a sarkokon elhelyezett markáns fényvisszaverő réteg, éjjel egészen biztosan jól látható.

Természetesen még aznap délután a lakásban le föl sétálgattam benne, nagyon kényelmes volt benne járni, de az biztos, hogy a szélesebb lábfejűeknek nem lesz jó, ők ne válasszák a hagyományos verziókat. Néhány típusból van szélesebb (wide) kiadás is.

Az első éles túra a Szénás kör 75 km-es távja volt, itt próbáltam ki. Nagyjából 40km-ig semmilyen probléma nem adódott, kényelmesen tudtam menni benne. Nekem ez az a táv amikor a lábfejem kezd kissé bedagadni, ha nem kellő méretű a lábbelim akkor akár szorítani is kezd és elindul a vízhólyag kialakulás valamint a lábújak kihegyesedése az összeszoruló újjak miatt. Kezdett szorosabbá válni amit a fűző lazításával még kezelni tudtam. Végül is megérkeztem  a célba is és csak az egyik kisújjamon keletkezett egy kisebb vízhólyag, más problémám nem adódott.

Úgy döntöttem ezt a típust rövidebb 60km-es távokig fogom használni. 100km-t vagy még többet nem ebben fogok gyalogolni.

A következő túrák során volt alkalmam arra is, hogy párás időben vagy a harmattól nedves fűben hosszú kilométereket gyalogoljak. A Goretex membrán jól vizsgázott nem ázott be a cipőm.

A membrános cipők nagy előnye, hogy nem áznak be, cserébe azért vannak hátrányaik is. Elsősorban az, hogy a lábfejünk könnyebben befülledhet, ezért nagyon fontos a jó zokni is. A lábbelis beszámolómban már kitértem erre is.

A Hoka cipőket a merinó gyapjút is tartalmazó Bridgedale CoolFusion Speed Trail zoknival használtam.

Ezt a Multinavigátornál szereztem be 5-6 ezer forintos áron. Számomra ez vált be a Hokákhoz, mert az év során kipróbáltam más zoknijaimmal is.

A mai napig körülbelül 5-600km-t gyalogoltam benne maximum 70km-es távokon. Szakadás sem a külső részén sem a belsején nem alakul ki, még egyben van. A talp mintázat bordáin lépcsőzetes kialakítást készítettek, ez nagyon jó mert könnyebben követhető a kopás. A hármas lépcsőből az első kopott el az eddigi használat során. Ezek szerint várhatóan 1.200-1.600km futásteljesítménnyel számolhatok.

A második cipőm a Hoka Speedgoat 3 membrán nélküli verziója volt, melyből fél számmal nagyobbat rendeltem.

Megérkezett ez a cipőm is, hasonló kialakítása volt mint az előzőnek. A különbség annyi volt, hogy ez csak félcipő és semmilyen membránt nem tartalmazott. A talpa is ugyanúgy Vibram Megagrip, hasonló bordázattal. A nagyobb méret miatt kissé kényelmesebb volt.

Az első utam ezzel a cipővel a Balaton 50-re vezetett ugyancsak a CoolFusion zoknival. Igazi kánikula volt, rendesen izzadtunk. A lábam nem fülledt bele kényelmesen szellőzött és a nagyobb méret miatt nem kellett igazítanom a kritikus távnál.

Amit észrevettem, hogy hiába szinte azonos a mintázat ez egy kicsit jobban csúszott, valamit biztosan változtattak rajta a negyedik verzión.

A következő hosszú táv a Bazalt 100-on volt. Nagyon szépen tudtam menni benne az első cipő levétel és zokni igazítás 70-75km környékén történt meg, kicsit szorossá vált ez is. A következő igazítást 90km környékén tettem meg, de itt már zoknit cseréltem amely után újra hasonló volt a kényelme mint az elején. Ezek szerint célszerű 70km környékén zoknit cserélnem ha ezt a cipőt használom.

Eddig összesen 400-450km-t sétáltam benne, a talpa kevésbé kopott meg, mint a Speedgoat Mid 2-é, így már biztosan tudom, hogy más a talpuk. A Speedgoat 3 talpa kicsit keményebb, talán ezért kopik kevésbé, cserébe valamivel jobban csúszik vizes köveken. Biztos vagyok benne, hogy ez a verzió tovább fogja bírni nálam.

A harmadik cipő a Hoka Speedgoat 3 WP melyből még egy fél számmal nagyobbat rendeltem, így már kerek két számmal nagyobb ez a cipőm mint az utcai cipő méretem.

Ez is egy félcipő szintén a Vibram Megagrip talppal és egy membránnal amely a Skyshell nevet viseli. Az előző cipőkhöz hasonló szerkezetű, de a cipő felsőrészén sok helyen egy plusz védelmet biztosító réteget is elhelyeztek. Volt félelmem ezzel kapcsolatosan mert ez a megoldás előszeretettel elvált az előző cipőimnél. Meglátjuk mi lesz ezzel.

Az első utam rögtön mély víz volt a cipőnek mert a Kohász kék 130km-es távját ebben teljesítettem.

Alapvetően pontosan úgy viselkedett mint az előző kettő cipőm. Az út során volt meleg, volt sár és természetesen igazi tesztként volt szakadó esőben vagyis inkább viharban gyaloglás órákon keresztül.

Kisebb vizes részeken nedves fűben nem ázott be, a nagy viharban már mindegy volt mert annyira esett. A talpa a piros Hokához hasonlóan jobban csúszott mint az első félmagas szárú Speedgoat-nak. Ebben a cipőben eddig nagyjából 500km-t gyalogoltam ultra távokon.

Összefoglalás:

Mind a három Hoka cipő kényelmes, jó benne járni, az ütéscsillapítása is egyforma. Nem fájt egyikben sem a talpam, sem a sarkam. A talpbetétjük is egyforma. A cipő felső része viszont nem bírja egyformán. A piros Speedgoat 3-on semmilyen gyűrődés, semmilyen gyanús megtörés nem látható. A második a sorban a Speedgoat 4 MID II, ezen már néhány gyűrődés megjelent, de nem veszélyes. Az oldalain elhelyezett extra védelmi réteg is tökéletes. A fekete Speedgoat 3 bírja a legkevésbé. Az anyag több helyen meggyűrődött előbb utóbb biztosan el fog szakadni, az extra védelmet adó réteg is több helyen elkezdett felválni, meggyűrődni vagy elszakadni. Ez a cipő fogja elsőnek megadni magát ebben biztos vagyok. Itt vannak közeli képek a cipőkről.

Vibram Megagrip talp. A fekete hármas talpa szenvedte el a legnagyobb kopást, a második a félmagas szárú 4-es, de ennek azt hiszem kombinált a talpa. A közepén a piros rész kevésbé kopik mint a szélén körbefutó fekete rész amely megnyomogatva puhább. Valószínűleg emiatt tapadhat jobban vizes terepen. A legjobban a piros Hoka bírja, a háromból számomra ez volt a legjobb választás.

Ha a talp elkopott de a cipő felsőrésze még bírja nagy kérdés, hogy lehet-e talpat cseréltetni és ha igen ez mennyibe kerül, megéri-e egyáltalán, mert az ütéscsillapító réteg is szépen lassan elfárad és ha ez keménnyé válik akkor a cipő maximum kerti munkára jó. Sokszor látom, hogy szétszakadt, szemmel is tropára ment cipőben teljesítenek egyesek. Ők biztosan nem foglalkoznak azzal, hogy tökre mennek az ízületeik, a térdük.

Ultra távokon használok Salomont is és a közeljövőben ki fogok próbálni egy Altra Olympus cipőt is.

Mint látjátok hosszú folyamat a tökéletes cipőt megtalálni, nekem a távokhoz és a terephez más-más gyártó cipői váltak be, mindig megnézem hova megyek és ahhoz választok a készletemből ideális lábbelit és zoknit.

Dikran