Táv: 10+25km
Szintemelkedés: 438m+959m
Folyamatosan átköltöztetem a Blogomat az új oldalamra a melyet innen is elérhettek.
A Hétköznapi barangolások teljesítménytúra sorozat valóban hétköznap teljesíthető. Az év során hétfőtől péntekig minden napra szerveznek egy teljesítménytúrát. A túra kiírásokban is kifejezetten azoknak ajánlják akik hétköznap szeretnének egyet túrázni. A rajt is különleges, mert a megszokott rövid indítási időszak helyett szinte egész nap lehetséges elrajtolni. Hajnali öttől este nyolcig lehet indulni. Ez a feltétel lehetővé teszi, hogy a sorozat túráin a két meghirdetett távot, amelynél az egyik jellemzően 10km körüli a másik hosszabb 20-25km jelent, akár többször is teljesíthessük egy nap. Lehet akár egy rövidet és egy hosszút is egymás után. Szerettem volna megnézni a túrasorozat egyik teljesítménytúráját ezért megkerestem a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján a következőt.
A TTT túranaptárból kiderült, hogy a következő túra a Csütörtöki Csatangoló lesz, a kombinált táv 35km-t és közel 1.500m szintemelkedést jelentett. Így már érdekes lesz, komolyabb szintemelkedést is le kell küzdeni. Lehetett előnevezni is, megtettem.
A túra napján elmentem a rajtba, amely az Eurocenter mellett a Csíkszereda parkban volt. Itt előnevezőként megkérdezték melyik távval szeretnék kezdeni, mert a kombinált táv esetén egy rövidebb és egy hosszabb kört kell teljesíteni két külön itinerrel. Legyen elsőnek a rövidebb 10km-es táv. Megkaptam a leírást jó utat kívántak én pedig elindultam.
1. kör a 10km-es táv
Az itiner egy füzet volt, amely nagyon részletesen tartalmazta az útvonalleírást. Közepén egy fekete-fehér térképet, a távolság és szintadatokat és az utolsó oldalon az igazolásoknak fenntartott helyet. A leírással minden rendben volt, a túrához szükséges tudnivalókat tartalmazta.
A parkból elindulva szalagok vezetek kicsit felfelé, majd az úttesten átkelve a rekultivált bányaterületen indultam el a hegyek felé. Ekkor találkoztam Tarnai Dáviddal aki visszaérkezett az első 10km-es köréről. Ez volt az első személyes találkozom vele. Közös fotó majd néhány percnyi beszélgetés után elköszöntünk egymástól, ment vissza az Operába, délután jön vissza a hosszabbik körre, ő is a kombinált távra nevezett.
Keskeny ösvény vezetett egyre feljebb, időnként vízelvezető árkokon is át kellett kelni. Végül kiértem a Remetehegyi útra. Kicsit feljebb a Máramaros úton balra fordultam. Hamarosan a kék háromszög jelzéshez értem, ezen indultam el az első hegy felé. Itt van egy kis bemelegítő emelkedő. Egy éles jobbos kanyar után megérkeztem a Kőtarajhoz. Itt volt az első ellenőrző pont egy kóddal és innen Budapest felé is van kilátás középen a Hőerőmű hatalmas kéményével.
Kezdett egyre melegebb lenni, ma úgy tűnik nem számíthatok esőre, amely enyhítené kicsit a kánikulát.
Folytattam utamat felfelé a kék háromszög jelzésen, de egy kereszteződésnél le kellett térnem jobbra egy jelzetlen útra. Ez az ösvény kanyargott a hegyoldalban fel-le és elért egy olyan pontra ahol kicsit letérve ismét egy kilátó ponthoz mehettem. Megérte, szép volt a kilátás innen is.
Visszatérve az ösvényre még egy kis emelkedő után megérkeztem a siklóernyősök kedvelt helyére a Hármashatár-hegyen. Itt is csodálatos panorámában lehet gyönyörködni.
Ide egyébként éjszaka is érdemes feljönni, mert hasonló látványban lehet részünk mint a Normafánál.
Leültem én is a padra, kicsit időztem itt. Innen már nem sok volt hátra és a Hármashatár-hegyi utat elérve felmásztam a Guckler Károly kilátóhoz. Itt volt a következő pont.
Pecsétet kaptam és volt sok finomság is. A ponton a srác mondta, hogy elvileg dinnyét szoktak adni, de most a vírushelyzet miatt ezt elhagyták, cserébe dinnyés édességekből lehetett választani. És volt banán is, hogy legyen valami gyümölcs is.
Folytattam utamat immár lefelé az országos kéken. Itt van az adótorony mellett egy kék kút is picit eldugott helyen, de ez egy fontos frissítő pont.
Én ittam is, kezdett igazi kánikula lenni.
A kék sávon többször keresztezve a műutat leértem a kék kereszthez. Itt is van egy kék kút. Jelzést váltottam és a kék kereszten indultam tovább. Fel le hullámzó erdei ösvényen érem el a korlátokkal védett Erdőháti-úti barlanghoz.
Innen még egy kis felfelé menet következett majd megérkeztem a Mátyás-hegyi kőfejtő korlátjához. Innen is ki lehetett tekinteni a házak felé.
A korlátok mellett haladva megérkeztem a harmadik ponthoz ahol egy újabb kód fogadott. Felírtam majd a lépcsősorokon leereszkedve megérkeztem a Mátyáshegyi útra. Itt balra folytattam utamat a körforgalomig. Utcai séta következett, hosszan mentem visszafelé a Remetehegyi úton. Ezen az úton értem vissza a rekultivált bányaterülethez. Innen már ismerős volt az út, le kellett ereszkednem a keskeny ösvényen. Többen jöttek velem szembe, ők még ekkor indultak el valamelyik távon.
Leérve az aszfalthoz visszasétáltam a parkba és ezzel célba értem a rövidebbik 10km-es körön. Következett a második kör amely már 25km-t jelentett.
2. kör a 25km-es táv
Megkaptam a következő itinerem. Ez már vastagabb volt de ugyanolyan volt mint a rövidebb táv füzete. Átolvasva az itinert kiderült, hogy a Hármashatár-hegyi Guckler Kilátóig ugyanaz az útvonal ezért ezt most nem írom le még egyszer. Most nem tértem le a kilátóponthoz az út mellett, megállás nélkül mentem fel a kilátóig, csak a Kőtarajon álltam meg a kódot felírni.
A kilátónál ismét kaptam egy pecsétet, banánt és válogattam az édességek közül. Most felmentem a kilátóba is egy fotó erejéig.
Elköszöntem és lesétáltam a kék kúthoz, mert lecseréltem a teljes vízkészletemet.
Frissítés után elindultam a szalagozott úton a mező szélén kissé jobbra tartva.
Meredek lejtős ösvényen értem le a hegyről, közben találkoztam egy Kaszpi-siklóval is amely éppen az úton kelt át. Olyan gyors volt, hogy alig volt időm fényképet készíteni. Tényleg pillanatok alatt a fákon volt.
Végül kiértem a mezőre és elindultam a Vörös-kővár felé egy szekérúton. Ez egy kitett szakasz volt, pont a legnagyobb melegben tettem meg.
A Vörös-kőváron a sziklákon keresztül vezetett az ösvény.
A bokrok közül a Vitorlázó Repülőtér felé lehetett kitekinteni.
Végül leértem és az információs táblánál felírtam a következő kódot. Itt jobbra kellett fordulnom egy szekérútra, amely levezetett a Paprikás patak hídjához. A következő elágazásnál letértem a Gercse Templomhoz.
Itt is várt rám egy kód, felírtam és visszatértem az eredeti útra. A kőzúzalékos út balra fordult és ezen értem fel a Határ-nyeregbe ahonnan a Jánosbogár utcán indultam tovább. Hamarosan megérkeztem a frissítő állomáshoz, ahol pecsétet is kaptam.
Továbbra is a Jánosbogár utcán folytattam utamat és egy kisebb emelkedő után felértem a nyeregbe ahol balra fordulva a piros kerékpár út jelzését követve a gerincen folytattam utamat. Végül megérkeztem a sárga háromszög jelzéshez, amely felvezetett a Kálváriák mentén a csúcsra a Kőkeresztekhez.
Itt volt a következő kódos ellenőrzőpont és erről a helyről ismét körbe lehet nézni.
Egy keskeny meredek ösvényen értem le a tisztásra, ahonnan kissé jobbra tartva folytattam ereszkedésemet.
Végül megérkeztem a sárga sávhoz, ezen mentem tovább amíg le ne kellett térnem egy szalagozott ösvényre. Ez az ösvény vezetett le a Paprikás-patak völgyébe a Rózsika-forráshoz. Újabb igazolás, amely most egy kérdés volt, erre kellett válaszolni.
A forrástól a sárga sávon kellett továbbmennem a Millenium-rétre, majd a lovarda után fel kellett másznom a Szarka-várhoz. Itt kaptam meg a következő pecsétemet.
Visszatérve a sorompóhoz balra a zöld sáv jelzésen indultam el a szántóföldek mellett. Itt is szép fotókat lehet készíteni.
A szántó után az erdőbe vezetett a turistaút, egy darabig ezen haladtam majd egy rövid jelzés nélküli szakasz után a sárga sávra fordultam rá. Ezen az úton érünk el egy újabb nevezetes kilátóponthoz a Kötők-padjához, ahonnan újabb csodálatos panorámában lehet részünk a Pilis és a Kevélyek felé.
Folytattam utamat a sárga sávon, de a határköveknél jobbra felfelé felmásztam a kék sávhoz. Nem is olyan rég itt voltam, ebben a nyeregben, innen kellett elindulnom a Kálvária-hegy felé.
Most viszont a kék sávon indultam tovább balra. Ez egy nagyon kényelmes sétaút. Itt értem el a Katonasírt, ahol a következő kód várt rám.
A Katonasír után megérkeztem a Virágos-nyeregbe, majd ismét a Jánosbogár utcán kellett lesétálnom a frissítő ponthoz a pecsétért.
Pecsét után vissza kellett mennem a Virágos-nyeregbe és a nagyon kellemes Guckler Károly sétányon, a zöld sáv jelzésen indultam tovább. Érintettem egy súrolópor bányát.
A következő nevezetes hely a Guckler szikla volt.
Ezen az úton több helyen kilátópontokat is kiépítettek, ahonnan Budapest-Szentendre-Dunakeszi felé tudunk nézelődni.
A zöld sáv egy balos fordulónál éri el a Nagy-Farkas-torkot, innen már a zöld kereszten mentem tovább a Kis-Farkastorokig, ahol letértem balra a zöld barlang jelzésre.
Elindultam lefelé az ösvényen. Erről az útról kellett letérnem balra a Tábor-hegyi barlanghoz ahol az utolsó kód fogadott.
Több túratársam itt hűsölt a bejáratban.
Az utolsó szakasz következett, még egy kis lefelé menet, majd a kerítések közötti sikátoron kiértem a Királylaki útra ahol jobbra fordultam. A buszforduló után megérkeztem a már ismerős Remtehegyi úthoz. Itt balra fordultam és néhány méter után balra betértem a szalagozott keskeny ösvényre.
Ezen az ösvényen ma már másodszor is leereszkedtem az árkokat keresztezve az Eurocenter feletti aszfaltozott úthoz.
Innen már csak a parkba kellett visszasétálnom és a második hosszabbik kört is teljesítve befejeztem a kombinált 35km-es túrámat.
A Célban kaptam kitűzőt és egy oklevelet is.
Összefoglalás:
Most már elmondhatom, hogy voltam hétköznap is szervezett teljesítménytúrán. A táv és a szint volt számomra csábító, de legközelebb biztosan csak az egyik távra fogok benevezni, mert a kombinált táv esetén sok a közös szakasz. Valószínűleg a túrasorozat többi túráján is hasonló a helyzet.
A kijelölt útvonal kifejezettem érdekes volt, végig kilátópontról kilátópontra kellett menni. Mindig volt valami érdekes látnivaló. Ezeket az útvonalakat ritkábban szoktuk teljesítménytúrák keretein belül bejárni, most viszont az útvonalon végig felfűzve felkereshettük a Kőtarajt, a Vörös-kővárt és a Tábor-hegyi barlangot is.
Nagyon egyedi, hogy hajnali 5-től este nyolcig van lehetőség a nevezésre és az indulásra, így akár éjszakai túrára is van lehetőség mert éjfélig kell visszaérni a közös rajt-cél helyre.
Egy kis bemelegítéshez, kevésbé járt helyek felkereséséhez ideális ez a túra ezért ezt is tudom ajánlani, kezdőknek ideális a sok látnivaló miatt, gyakorlottabbnak pedig a szintemelkedés jelent egy kis izgalmat.
Legközelebb viszont csak a hosszabbik távon veszek részt.
Dikran
